Dráva-mente A Dráva-folyó
Bemutatás

Dráva
A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál 83 m-es tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába.

Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját. A Dráva vízjárását a bővizű, alpi eredetű folyók (Isel és Möll) együttes hatása alakítja ki a Mura-torkolatig. E torkolattól a Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja.

A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között közel 170 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között kizárólag horvát területen folyik. A Dráva folyó - Somogy és Baranya megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul.

Eredetileg a Dráva sokkal északabbra folyt mint ma; a Villányi-hegység nyugati és déli oldalát mosta. Egy 1820-ból származó írásban Kákics falu lakossága a Dráva kártékony kirohanásaitól szenved. A Drávához közelebb eső vidékek völgykanyarulataiban ma is jól kivehető az egykori folyómeder, melyekből fokozatosan lett Holt-Dráva. Az egykori meder kanyarulatai mentén mindenütt ott találhatóak a folyami homokból lerakódott dombláncok, régiesen urnák, ormányok, amelyeken felépültek a rendszerint egyetlen utcából álló falvak. A térség nevét - Ormánság - valószínűleg ezekről a dombocskákról kapta. Ahol az utca kanyarodik, ott egyszerűen követi az eredeti folyópart vonalát. A dombhát legmagasabb pontjára épült a templom.

A Dráva árterülete a Baranya megyei szakaszon erősen kiszélesedik. A síkság területén a Dráva változatos holocénkori üledékei a talajképző kőzetek. A Dráva baranyai szakaszára a homok és az iszapos homok hordalékanyaga a jellemző. A gyakori mederváltozások miatt a talajtípusok mozaikos elhelyezkedésűek.

A Dráva-menti területek erdősültsége a honfoglalás idején még 60-80 %-os lehetett, később ez fokozatosan csökkent. A kiirtott erdők nyomán mocsárrétek alakultak, melyeket kaszálással és/vagy legeltetéssel hasznosítottak. Az itt élő népek ősi foglalkozása volt az állattartás.

A folyó mentén az emberi jelenlét a neolit óta kimutatható. A római korban hadiutak vezettek át a területen, ezek fontosabb pontjait erődök védték. A folyóvölgy igen alkalmasnak bizonyult letelepedésre, ugyanis a természeti erőforrások kedveztek a földművelő és pásztorkodó életmódnak. Az itt élő nép mindig szoros kapcsolatban élt környezetével, életmódját és gazdálkodását a Dráva vízjárásához igazította. A hagyományos ártéri gazdálkodás visszaszorulása a folyószabályozásokkal és vízrendezésekkel kezdődött. A 18. században indult meg a Dráva szabályozása, mely különösen a Barcs alatti szakaszt érintette. A múlt századi vízi szállítás, illetve az 1860-as években gőzhajóval meginduló személyszállítás a második világháborút követően lassan megszűnt.

A drávai vízitúrák gyakran a Murán és a Kerkán induló túrák folytatásai, emiatt e két folyóról is érdemes néhány szót szólni.

Mura
A 308 km hosszú folyó a Dráva legnagyobb mellékfolyója, Őrtilosnál torkollik a Drávába. A Drávai vízitúrázók szívesen indulnak a Muráról Letenye, Muraszemenye, vagy Molnári indulási hellyel. Az útóbbi években a Mura vízjárása is szeszélyessé vált. A Mura nem védett természeti terület, ezért jelenleg a Nagykanizsai Határőrizeti Igazgatóságtól kell a túrázáshoz engedély beszerezni.

Kerka
A Kerka a Mura mellékfolyója, Muraszemenyénél folyik a Murába. Lentiből indulva lehet túrázni, de a kilencvenes évek végén nagyon kevés víz volt a nyári időszakokban a mederben, ezért gyakorlatilag nem is voltak vízitúrák a folyón.


Víziturizmus a Dráván

Látogasson el a Drávához és próbálja ki az alábbi kikapcsolódási lehetőségeket:

Kenutúra
Csoportba szerveződve egy túravezető irányításával van lehetőség evezős túrán résztvenni a folyón, amely tarthat egy napig vagy több napig. Utóbbi esetén az éjszakát a folyóparton kialakított táborhelyeken lehet eltölteni (a túra bármelyik táborhelynél befejeződhet). Kenuk több településen is bérelhetők.

Sétahajózás
A Dráva folyó magyarországi szakaszán két helyen van lehetőség sétahajózásra.


Motorcsónak
A Dráva folyón elsősorban az ökoturizmus részét képező evezős (kajak-kenu) víziturizmus elterjedése kívánatos, így motoros vízi járművek kedvtelési célú használatára az alábbi szakaszokon van lehetőség:

  • Barcs (155 fkm) - Drávatamási (144 fkm ) (11 km-es szakasz)
  • Drávasztára (116 fkm) - Drávaszabolcs (78 fkm) (28 km-es szakasz)

A folyóparti települések (Őrtilos, Vízvár, Heresznye, Barcs, Drávatamási, Szentborbás, Drávasztára, Vejti, és Drávaszabolcs) lakói örömmel fogadják a turistákat.

Érdemes meglátogatni emellett a néhány kilóméterre fekvő Babócsa, Drávaszentes, Drávaiványi, Harkány és Siklós településeket is, amelyek számos érdekes látnivalóval és programmal szolgálnak a turisták számára. A folyótól hozzávetőleg 30 km-re található a világörökség részét képező Pécs városa is, amely 2005-ben nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címet.

Fórum
> tovább a fórumhoz
Támogatók